1867-től a helyi érdekű vasutakig

A kiegyezés után elindult magyar közlekedésfejlesztési törekvések legfőbb célja, egy országos egybefüggő államvasúti hálózat kiépítése volt. Ezek az első és másodrendű vonalak alkotnák a MÁV országos hálózatának gerincét, amit részben magánvasút-társaságok hálózatainak felvásárlásával, államosításával, részben a megindult MÁV-építkezések folyamatosságával kívántak megvalósítani. A kormányzat elképzelései igaznak bizonyultak. A kiépült fővonalak gazdasági életet fellendítő szerepe vitathatatlanul óriási volt. Ezzel szemben, bőven akadt olyan vasúthiányos terület, amit a kereskedelmi életbe be kellett volna kapcsolni, olyan tájak, melyek árufeleslege nem kerül az ország vérkeringésébe. A magánvasút-társaságok, valamint a MÁV erőforrásait, továbbra is a nagyobb bevételekkel kecsegtető fővonal kiépítések kötik le. Érthető, hogy a harmadrangú, kisforgalmú mellékvonalak kiépítésében senki nem volt érdekelt. Ebben jutott úttörőszerephez egy, az Alföld délkeleti részére tervezett Arad-Kőrösvölgyi Vasút, akik az eddigi gyakorlattal szemben pénzt nem, csak engedélyt kértek a szaktárcától, hálózatuk kiépítéséhez. A pálya vonalvezetését a helyi igényeknek megfelelően tervezték meg, bevonva minden érintett települést, ipartelepet, magángazdát, összeadva, megosztva köztük az építkezés költségeit. Az olcsó építést, a kisebb terhelésre méretezett al- és felépítmény biztosította, valamint a kiadásokat az is csökkentette, hogy a kisajátított területek gazdái tagjai voltak a vasútépítő társulásnak, ezáltal az ilyenkor szokásos földterületeik nem értékelődtek fel. Az a közlekedési tárca számára is világosan látszott, hogy a magánkezdeményezésben megépülő olcsó vasutak, alapjaiban átalakítanák a hazai vasútépítés gyakorlatát, ezért az itt felhalmozódott építési és üzemeltetési tapasztalatok eredményeit, sikereit kielemezve, a munkák felgyorsítása érdekében törvénytervezetet terjesztet az országgyűlés elé.

A Ferencváradi helyi érdekű vasút története

Ez az 1880-ban elfogadott XXXI. törvénycikk eredményezi a helyi érdekű vasútépítések fellendülését, amelynek köszönhetően 1918-ig több mint 13000 kilométer normál és keskeny nyomtávolságú HÉV épült az országban.

Mindezek tudatában úgy gondoltam, felrúgom a hazai modellezési szokásokat, és meglódult fantáziámnak teret adva 1:87 H0e építési nagyságban létrehozok egy 760 milliméteres, keskeny nyomtávú helyi érdekek kielégítése érdekében létesült, magánvasút-társaságot.

A hálózatom földrajzi elhelyezkedése, a történelmi Nagy-Magyarország, ezen belül Erdély, azon belül Csík vármegyének a Románia határával párhuzamosan futó kárpátokbeli keleti szeglete.

Elképzelésem szerint a kisvasút Gyergyóvárhegy állomáson csatlakozik a MÁV normál nyomközű vonalához. Innen kiindulva 1908-ban a megkezdett munkálatok Gyergyóvárhegy-Ferencvárad 32,5 kilométer fővonal első szakasza, majd néhány hónappal később Gyergyóbélbor-Ferencvárad 25,7 kilométeres mellékvonali szakasz 1910 szeptemberén nyílik meg.

A fővonal további meghosszabbítása két lépésben valósul meg. Előbb Ferencvárad-Gyergyótölgyes között 12,6 kilométer, majd Gyergyótölgyes-Gyergyóbékás 27,8 kilométer hosszú szakasz nyílik meg, így 1911-re a Ferencváradi HÉV kiépült közforgalmú hálózatának teljes hossza 98,6 kilométer.

A kisvasutam éli megszokott dolgos hétköznapjait. A hegyekben zajló fakitermeléssel, feldolgozással járó szállítási feladatokon túl, már jelentős bevételekkel bír a közforgalmú személyszállítás lebonyolítása is. A növekvő kitermelés, a vele párhuzamosan kibővült hálózat, valamint az egyre korszerűbb, nagyobb teljesítményű mozdonyok megjelenése méltán tetszi a térség gazdasági fejlődésének nélkülözhetetlen kulcsszereplőjévé a Ferencváradi HÉV-et. Ám ennek a folyamatos fejlődésnek szab gátat az első világháború kitörése (1914. július 28.).

Azzal a céllal, hogy a szállítási lehetőségeket, valamint az asztal alaptémáját tovább színesítsem, ezzel a sajnálatos, ám de valós történelmi eseménnyel fűszerezem a FHÉV kitalált történetét.

I. Világháború, Erdély 1916. augusztus 27.

A már második éve dúló háborúban mindeddig szövetségesnek hitt Román Királyság, az egy héttel korábban Bukarestben kötött titkos szerződéssel csatlakozik az antanthoz, ezzel feladva a háború kezdete óta fennálló semlegességét, hadat üzen a Monarchiának, és mintegy 440 ezer főnyi haderővel a fent említett dátum éjszakáján megkezdi Erdély megszállását.

Másnap a magyar hatóságok felszólítják a lakosságot a kárpátokbeli veszélyeztetett zóna elhagyására. A hír hallatán a FHÉV azonnal megkezdi a még menthető eszközei, járművei valamint a lakosság Gyergyóvárhegyre való kimenekítését.

Az ellentámadás nem várat sokáig magára. A bolgár-román határon török, bolgár és német csapatok megverik a Románia hátát fedező erőket.

Szeptember végén a német és osztrák-magyar alakulatokból álló 9. hadsereg előbb az első, október elején viszont már a második román hadseregre is vereséget mér. Megkezdődik a románok visszavonulása.

A meglepetésszerű, gyors, és határozott ellentámadásnak köszönhetően, csak kisebb harcok, lövöldözések alakultak ki a kisvasúti központ, Ferencvárad visszafoglalásakor. Szerencsére amilyen gyors volt a románok bevonulása olyan gyorsvolt a visszavonulásuk - menekülésük is. A ferencváradi épületekben néhány kitört ablakon, golyó fúrt lyukon kívül nagyobb károk nem estek.

Ám Gyergyóbélbor nem volt ilyen szerencsés. Az itt hátrahagyott járműveket, állomási épületeket felgyújtották, kiégtek...

Október közepére az Erdélyből teljesen kiszorított, visszavonuló román haderő, a magyar-román határ mentén a Kárpátokba beásva magát védekezik. Ezen a ponton veszi kezdetét terepasztalom "önálló élete".

1916 októbere

Hogy miért is állomásoznak a központi hatalmak katonái Ferencváradon?

A kisvasút ittléte nagyban megkönnyíti az előrenyomuló osztrák-magyar csapatok ellentámadásait, segítve a hadmozdulatokhoz szükséges ember és hadianyag szállításokat.

Mindemellett itt vált szükségessé a hegyekben zajló harcok irányítására létrehozni egy ideiglenes katonai parancsnokságot, ahol egyben az érkező utánpótlás raktározása is megoldott. Ezt a felfokozott háborús hangulatot az asztalon elhelyezet szokásos Preiser figurákon kívül, lőszeres ládák, katonai eszközök, valamint további katonai figurák elhelyezésével próbálom érzékeltetni. De ennyire még ne rohanjunk előre az időben!

                  

Amiről még nem ejtettem szót azaz, hogy a fent leírt fikciómnak milyen vonalvezetésű pályát képzeltem el. Tehát következzék a...