2012.12.14.

Ferencváradon egy ideje már a játéké, valamint a járművek honosításáé a főszerep...

Ez az asztalon befejezett tájépítésnek köszönhető.

Ezen felül, rögzítettem és üzembe helyeztem a rejtett pályaudvar vágányait, és még az asztal lakásba való visszaköltöztetése előtt, sikerült megoldást találnom a kulissza magasítására, valamint a táj megvilágítására is. Az imént felsoroltak építéséről most két részben számolok be.

Azzal hogy vasúttársaságom kisvasúti központja elkészült, ezzel a ferencváradi helyiérdekű vasút története még nem ér véget. Korábban a "Történet" menüpont alatt nem ok nélkül tettem utalást mellékvonalam pórul járt végállomásának állapotára.

"Gyergyóbélbort a visszavert, visszavonuló román hadsereg felgyújtotta, az itt hátrahagyott vasúti eszközök, épületek nagy része kiégett, megsemmisült"

Ennek az ötletnek megvalósítására asztalosommal már elkészítettük Bélbor vázszerkezetét, ami ha egyszer elkészül, egy fekete doboz átvezetéssel csatlakozik majd Ferencváradhoz. De ez még egyelőre legyen a jövő zenéje, mint ahogy az a két felkérés is, melyek kivitelezéséhez, a segítségemet kérték.

Ezek közül az első, Viessmann Magyarország Kft számára készült antikolt, tapogatásra szánt Stopfexpress tanulmány modell, ami alapján a cég felmérheti és eldöntheti, hogy mekkora az érdeklődés egy esetlegesen kiadott koszolt széria iránt.

A másik egy modellező kollega felkérésére készült pályaterv, mellyel a célunk az volt, hogy határozzunk meg számára egy csapásvonalat, ami alapján felkészülhet asztala építtetésére.

Az asztal témája, valamint terepasztalt befogadó helység helyszíni felmérése után, ezt az 1m x 7m x 4m x 7m x 1m-es tervet készítettem el. Azt, hogy mikor lépünk a tettek mezejére, hogy egyáltalán megvalósul-e, ez a vázolt elképzelés, azt bízzuk a jövőre.

Viszont az tény, amit az előző frissítés óta tőletek kaptam, azt a sok-sok gratuláló telefon, e-mailes megkeresés melyben ismerve vagy ismeretlenül kitartásra buzdítotok, megtisztelő. Köszönet mindenkinek!

Itt többen is érdeklődtetek nincs e szándékomban az elkészült fenyőfáimból eladásra is gyártani. Akkor mindenkit türelemre intettem, mivel megalapozatlanul nem akartam ígérgetni, ugyanis, a magamnak gyártott fák alapján ekkor még megbecsülni sem tudtam az egy darabra fordított idő plusz anyag költségeit.

Ezen már túl vagyok, és időközben elkészült a fák csomagolása is, amit a Barabás nyomda jóvoltából, egy a H0e asztalról készült fotóval borítottunk be.

A fák számára készítettem egy polc méretű bemutató diorámát, amit a Csíkos vasútmodell szervizben helyeztem el. A szerviz önzetlen segítségének köszönhetően Budapesten testközelből megvizsgálhatod, szemügyre veheted, vagy készletről meg is vásárolhatod ezeket.

Ennek a bemutató diorámának feltöltött építési lépéseit, itt a Diorámák - Terepasztalok menü alatt találod meg.

Ferencvárad befejező lépéseit itt: Épületek - valamint a Részletek menü alatt tekintheted meg.

Végezetül a fákkal kapcsolatos további felvilágosítást oldalam Börze részében találod meg.

2012.05.07.

Végre sikerült Ferencvárad évek óta húzódó építését kicsit felráznom.

A szobában való építgetésnek vége, leköltöztettem az asztalt a műhelybe, aminek köszönhetően rohamléptekkel beindult rajta a munka. Elsőként az asztalosommal elkészítettem a terepasztalt tartó hosszgerendákat, bakokat, amikkel az építéshez számomra kényelmes 115 centiméter magas pályaszintet állítottunk be.

Elkészültek és rögzítésre kerültek az asztalra szánt épületeket, és itt már kényelmesen hozzáférek a kulissza mögötti megépítésre váró rejtett pályaudvarhoz is. Azt már korábban említettem, hogy a téli időszakban lucfenyők készítésével próbálkozom, ennek végeredményét ebben a feltöltött részben találod.

A hosszú téli esték az előző frissítésben már bemutatott német témájú terepasztalon sem múltak el nyom nélkül. Gábornak ezt sikerült finoman kimunkálnia, megtöltenie élettel, és az már csak hab a tortán, hogy modellezési hóbortjára eddig fittyet hányó két kamaszkorú gyereke folyamatosan az asztalt nyúzza, úgy kell kitessékelni őket a hobbiszobából, hogy apuka végre hozzáférjen, tegyen néhány kört kedvenc gőzmozdonyaival.

Elmondásuk szerint a megvásárolt Faller háttér posztert nem sikerült felragasztaniuk. Ez a felkent ragasztó miatt szakadt, kezelhetetlen volt, aminek az lett a vége, hogy a kukában landolt. Így hát jobb híján valamelyik bakács áruházban talált felhőmintás tapéta került az asztal mögötti falfelületre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A paksinuti.hu-val kapcsolatos közeli-távoli terveim között szerepel ennek a terepasztalnak és más korábbi tájépítői munkáimnak képes beszámolók formájában történő feltöltése, hogy ne csak Pali bátyánk diorámája árválkodjon egymagában az erre a célra kialakított menü pont alatt.

Most pedig következzen a Ferencváradi Fűrésztelep - Őrház - Lucfenyők elkészítése.

2011.12.21.

Azt hiszem már épp itt volt az ideje, hogy történjen valami az oldalon!

Tudom jól, valamivel több mint hat hónappal ezelőtt azt ígértem, hogy Ferencvárad építését a várdomb kizöldellésével folytatom, ezt a korábban tett ígéretem, ha megkésve is most pótolom. De mielőtt belevágnék, engedd meg, hogy néhány fotó erejéig bemutassam késlekedésem valódi okát, ami egy megrendelésre készült német témájú H0-ás terepasztal volt.

Azt, hogy a dogok kezdetben túl könnyen mentek volna, nem mondanám, mivel a terepasztal végleges helye egy padlástérben kialakított hobbiszoba, ezért a szokottnál is körültekintőbb, alaposabb mérésekre volt szükség a pályaterv elkészítéséhez.

Véleményem szerint normál körülmények között az asztal 385 centiméteres hosszúságát, elég lett volna két részre bontani, de itt, a szobába vezető lépcsőházi forduló miatt, ez maximum 150 cm lehetett. Ezért az asztalt három kezelhető szegmensre bontottam, mind ezt úgy, hogy a tagolások lehetőség szerint ne vágják ketté a váltókörzeteket.

 

A másik problémát az asztal 150 cm-es szélessége okozta. Ez esetben beteges mániám, az asztalra felerősített kulisszás háttér lehetőségét el kellett vetnem, mivel bármennyire is hosszúra nőttek karjaim az eddigi gyakorlatokkal szemben, a kulissza előtti egy oldalról megépített terep itt nem volt alkalmazható. Továbbá azon is el kellett gondolkodnom, hogy a három falközé ékelődött asztal hátsórészeihez miként lehet majd a szobában hozzáférni.

Mert amit a műhelyemben kényelmesen körüljárva meg tudtam oldani, azt itt lehetetlen lett volna, ezért ennek a problémának a megoldása csak is a mozgathatóságban rejlett. Ezt a kérdést a kapcsolópultra valamint az asztal lábaira felerősített görgők segítségével sikerült megoldanom. A gyakorlatban mindezt úgy kell elképzelni, hogy az asztalvázát sarokvasak segítségével masszívan összecsavaroztam a lábakkal, így az egész egy tömbként mozgatható, voltaképpen a hátsó faltól elhúzva, mögüle kibújva már bármelyik pontja kényelmesen elérhető.

 

 

Az asztal alapjait egy 2004-es Eisenbahn Journalból merítettük, ezt növeltük a rendelkezésünkre álló hely nagyságának megfelelően.

 

Az alap egy ovális, kétvágányú fővonal, valamint az ebből kiágazó +10cm-re emelkedő iparvágány, ami végállomásában egy szénbányát szolgál ki. Az állomás az asztal elülső részében kapott helyet, ami a helyszűke miatt, valamint, megrendelőm Gábor kérésének megfelelően, felborított néhány állomásépítési alapszabályt.

 

 

Az első terveinkben a jelenlegi ötödik vágány lett volna az első, így az állomás nem kapott volna felvételi épületet, csak egy peront, jelezve az utasforgalmi rész meglétét. Azonban Gábor egy ötlettől vezérelve megvásárolta a Kibri Eschbronn állomás épületét, innentől kezdve nem volt visszaút, fel kellett helyezi. Mind ez egyetlen egy helyen volt lehetséges, az ötödik vágány mellett, amit eredetileg közlekedő, valamint mozdonykörüljáró vágánynak terveztünk.

 

Az asztal lekapcsolói Roco Geolineból, a vágányzat Roco Lineból épült. A csúcssínek mozgatását analógban a Conrad állítóművek végzik.

 

 

A táj, az asztal környezete korán sincs még kész, hiányoznak a közúti járművek, a különböző emberfigurák és még sok-sok egyéb kiegészítő, amitől igazán életre kel az egész.

A szoba falai még háttér posztert, a hátsó domboldalak lucfenyőket kapnak, amik fejlesztése ezekben a napokban is folyik műhelyemben. Amint lesz kézzelfogható eredménye a felsorolt dolgoknak, arról beszámolok majd itt.

Addig is ugorjunk le keletre, és nézzük meg Ferencvár romjait. A felmerülő témákat a már megszokott képes beszámoló formájában, továbbra is csak bemutató jelleggel, felületesen érintem: Sziklák - Vár - Patak - Fűtőház

2011.04.28.

Ferencvárad

Az előző résztől eltérően jóval látványosabb mozzanatok veszik kezdetüket az asztalon, nevezetesen a terep kialakítása, építése.

Mivel Ferencvárad állomása az asztalnak több mint kétharmadát foglalja el, ezért az erdélyi hegyekre utaló magaslatok kialakítására nagyon kevés helyem maradt. Mindezek ellenére megpróbáltam arányosan kihasználni a rendelkezésemre álló helyet, itt kialakítva a két domboldalt valamint az általuk közrefogott kanyargós patakmedret. Ezen kívül szerettem volna néhány számomra is új, a korábbi terepépítéseimben még soha nem próbált anyag felhasználásával a lehető legaprólékosabban kidolgozni a Ferencváradi H.É.V. műtárgyait.

A felmerülő témákat a már megszokott képes beszámoló formájában, továbbra is csak bemutató jelleggel, felületesen érintem: Hidak - Út - Kavicságy - Domborzat

2011.03.14.

Az idei tavasz nem valami jól indul nekem...........

A helyzet az, hogy ki vagyok tiltva Q-tabányáról......

Ennek legfőbb oka a tőlem megrendelt X munkaóra felhasználásával megépített, diorámaszerű terepasztal, aminek a helyszíni beállítása, beüzemelése után mertem kérni az építés díját.

 

Hát mit mondjak, a bejelentésem okozott némi riadalmat.........már nem az összeg nagysága, hanem az hogy egyáltalán mertem kérni.................. de ami ezután jött, az az igazi botrány, nem akartak fizetni!

Ezt nem nagyon értettem, mivel három hónapja készültünk az átadásra...........

Lehet, hogy errefelé a megrakott bevásárlókosarat az üzletből kifele tolva elég a pénztárosnak odaköpni, "te, jó lesz neked az a pénz pár hét múlva is"....... Mi van???!!!

.....kicsit sem kell meglepődni azon, hogy elöntötte a foss az agyam, majd néhány pillanat múlva, a torkomat elhagyó harci kiáltásoknak köszönhetően lássatok csodát, lett pénzt.......na nem az egész, mert akkor ez a történet akár happy end-el is zárulhatott volna.

Sajnos azaz én hibám, hogy a beépítésre került, általam finanszírozott anyagok listája nem volt nálam, ezért ennek egy részét a későbbi e-mail és telefonos egyeztetés során törölték, egy szóval bebuktam.

Kitiltani, besértődni, fenyegetőzni, talán nekem lenne okom.........de hagyjuk, mert ez így megy évek óta kishazánkban, és ez alól a vasútmodellezés miért lenne kivétel.

Azt pedig fölöttébb sajnálom, hogy miattam billent mínuszba a kisszériás gyártó folyószámlája........ minden esetre a leckét megtanultam, nagyon tanulságos, nem kell az embernek ellenség, ha ilyen barátai vannak.....voltak....még sok ilyen lehúzható partnert kívánok a vállalkozásnak.......

Ja, a szlogen az oldaladról pedig szánalmas:

"Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga!"

BECSÜLET MI! Csak fizetni ne kelljen Blablabla.....

Ami ezt a bejegyzést igazán indokolja, az az amit már a pályatervben ígértem, útjára indítom fantázia vasúttársaságom kisvasúti központjának gyakorlati megvalósítását.

Mindezt bemutató jelleggel, felületesen, cikkszámok és egyéb konkrétumok bemagyarázása nélkül a már megszokott képes beszámoló formájában teszem:

Vázszerkezet - Kapcsolópult - Vágányfektetés - Villamos bekötés

2011.02.02.

Na igen, nem tudom letagadni, az elmúlt négy évben meglehetősen pihenősre vettem a vasútmodellezéssel valamint a weblappal kapcsolatos dolgaim. A hobbira, a hobbikra szánt szabadidőm egy, a modellezéstől jóval zajosabb elfoglaltsággal egészült ki, ezért a frissületlen oldalam hátterében részben ez, részben pedig a 9 mm-re való nyomtávváltás kezdeti nehézségei okozottak némi helyben topogást, ez idáig.

2006 tavaszán H0-ás terepasztalom eladása után a felszabadult helyre egy koszos, poros üzemi területet képzeltem el, fordítókoronggal, járműjavítóval. Azonban a rendelkezésemre álló hely szűkössége miatt, a tervek készítése ismét rengeteg fejtörést okozott, míg végül feladtam, úgy döntöttem elállok az egésztől, mert ha a vázolt elképzeléseim bármelyikét megvalósítom, az ismét egy zsúfolt terepasztalt eredményezet volna. Maradva a jól bevált 1:87 méretaránynál, megvizsgáltam a H0e nyújtotta lehetőségeket végül úgy döntöttem, belevágok.

Utólag már bevallhatom, nem bántam meg a dolgot, mindenszempontból jó döntést hoztam akkor.

Elsősorban azért mert így alkalmam nyílik egy fantázia vasúttársaság megvalósítására, ami nem mellékes, hogy ez egy pénztárca kímélő, kisszériás járműmodelleket mellőző, kötöttségek nélküli megoldást nyújt számomra. Mind ezt persze megelőzte internetes barangolásaim során talált H0e gyűjteményeket, terepasztalokat bemutató oldalak mélyre hatóbb tanulmányozása. Ezek közül néhányon feltűnt, hogy a valóságtól teljesen elrugaszkodott modellező tetszés szerinti járművekből alakította ki légből kapott, nem létező kisvasúti társaságát. Tulajdonképpen ez adta az alap ötletet, meg az a tény, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható H0e járművek nem a hazai keskeny nyomközű közlekedési eszközöket modellezik, emiatt én is a gyártók kínálatához igazodva, ezt a megoldást találtam a legegyszerűbben kivitelezhetőnek. Vagyis, az éppen aktuális bolti kínálatból beszerzett járműveim, a kisvasutamnál alkalmazott számozással teszem igényeimnek megfelelővé.

Persze mind ehhez nélkülözhetetlenül hozzátartozik egy újépítésű terepasztal is melynek alakulásáról a jövőben folyamatos tájékoztatást a Ferencvárad kapcsoló alatt találsz.

Ebből itt az elkészült első bevezető rész:Történet